A magyarországi autógyárak termelését is érinti az ukrajnai háborús konfliktus, bár különbözőképpen: részint a beszállítások elmaradása akadályozza a termelést, részint az exportpiacokat rendezi át.
Az Európai Unió többé nem tartja kívánatos szereplőnek Oroszországot a piacain – jelentette be Ursula von der Leyen a kétnapos informális uniós csúcs után. Az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy kezdeményezik Oroszország felfüggesztését a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) és a Világbankban.
Az USA továbbra is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában, ugyanakkor szilárdan elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett, és bármely tagállam elleni esetleges támadást a NATO egésze elleni támadásként értelmezne - erősítette meg Kamala Harris amerikai alelnök pénteken Bukarestben.
Emmanuel Macron francia államfő szerint az ukrajnai háború miatt Európa és Afrika "nagyon mélyen destabilizálódhat élelmezési téren" a következő egy-másfél évben.
Közleményt adott ki a Honvédelmi Minisztérium a tegnap éjszaka, a magyar légtérbe, Ukrajna felől behatolt Tu-141-es harci drónról. Azt írják: észlelték és nyomon követték a nagy sebességgel közlekedő eszközt. Hozzátették: „az éjszakaihoz hasonló esemény pénteken, a déli órákban is történt hazánk légterében,” itt már a Gripeneket is riasztották, de nem találtak az érintett területen légijárművet. Az nem világos, hogy a "hasonló esemény" azt jelenti-e, hogy újabb repülő tárgy hatolt be a magyar légtérbe vagy csupán a radaron észleltek valamilyen mozgást.
A HTKA haditechnikai szakfórum egyik felhasználója érdekes összehasonlítást készített a mostani, Ukrajna ellen zajló orosz invázió aktuális állásáról, illetve arról, hogy a 2003-as Irak elleni amerikai támadás milyen eredményt ért el ugyanennyi idő elteltével. Csupán területi nyereség szempontjából nem mondható az, hogy az orosz támadás rosszul halad, de azért ez egy kicsit komplexebb egyenlet.
Háború dúl Európában: az orosz támadás alatt álló Ukrajnában nők és gyermekek menekülnek, mezei állampolgárok fegyvert fognak, történelmi épületekből lesz romhalmaz. Ám mint mindig, a háború most is átmeneti állapot kettő, a diplomácia által uralt szakasz között. Egyrészt a megelőző tárgyalások nyilvánvaló kudarcának folyománya, másrészt azt célozza, hogy a korábbi helyzethez képest új pozíciókból, új erőviszonyok rögzítéséről tárgyaljanak utána. A Nyugatnak, benne Európának tehát mindenekelőtt józanul kell gondolkodnia. A felkorbácsolt érzelmek közepette hozott válaszlépések csak aszerint értékelhetők érdemben, hogy vajon most korlátozzák vagy fokozzák-e a konfliktust, s vajon számunkra kedvező vagy kedvezőtlen irányban befolyásolják-e a későbbi, a háborút követő biztonsági helyzetet.
Valószínűleg lezuhant a horvát főváros, Zágráb mellett egy ukrán Tu-141 Sztrizs típusú katonai drón, amely jó eséllyel Magyarország vagy „más, szomszédos országok” fölött repült át – írja a The Drive magazin katonai melléklete, a War Zone.
Úgy néz ki, minden közösségi médiafelületéről eltüntette a nemzetiszocializmussal összefüggésbe hozható alakulatjelzőjét az ukrán nemzeti gárda Azov zászlóaljként emlegetett különleges műveleti egysége.
Az elhúzódó háborús konfliktusok egyik jele szokott lenni, hogy a szemben álló felek felfegyverzik magukat mindennel, ami alkalmasnak tűnik a harcra, így előkerülnek a civil fegyverek, múzeumi darabok is. A szíriai polgárháborúban például nagy számban használták a nácik által gyártott StG-44-es gépkarabélyokat, de az ukrajnai polgárháború korai szakaszában is beindultak a világháborús T-34-es harckocsik, sőt, még egy ISz-3-as nehéztank is. Most úgy néz ki, az ukrajnai háborúban is (újra) előkerültek a második világháborús fegyverek.
Az MNB legfontosabb feladata most az lenne, hogy helyreállítsa a forint stabilitását, ehhez addig kellene emelni a kamatot, ameddig a nemzetközi piaci környezet azt indokolja – mondta a Portfolionak adott interjúban Zsiday Viktor. A befektetési szakember és portfóliómenedzser szerint félő, hogy Magyarország egy stagfláció közeli állapot felé csúszik, ha nem sikerül megfékezni az inflációt, ráadásul nagyon jelentős költségvetési kiigazításra lesz szükség a választások után. Még akkor is, ha a kormány eltörli a jelenlegi formájában fenntarthatatlan és igazságtalan rezsicsökkentést.
Mióta megkezdődött az Ukrajna elleni nyílt orosz invázió, a Kreml küszködött azzal, hogy megtalálja a megfelelő üzenetet, amivel nemzetközi szinten is megindokolják a katonai intervenciót. Ukrajna „nácimentesítése,” az „ukrán atomprogram” vagy az állítólagos, Donyecben folyó népirtás nem ért el széles körű támogatást. Most úgy tűnik, lassan két hét után sikerült találni egy rezonáló üzenetet: az Egyesült Államok „biolaborokat” üzemeltet Ukrajnában, ahol „veszélyes fegyvereket” fejlesztenek és ezt „Amerika is elismerte.” Az üzenet nemcsak Oroszországban, hanem Kínában és semleges országokban is lecsapódott. Tényleg működhet amerikai „biolabor” Ukrajnában? Simán lehet, de ez közel sem jelenti azt, hogy Amerika Oroszországra veszélyes tömegpusztító fegyvereket fejleszt bennük és nem is lenne sok értelme egy ilyen projektnek.
Két hete tart az orosz invázió Ukrajnában és úgy tűnik, hogy még mindig maradtak az ukrán haderőnek török Bayraktar TB2-es drónjai. Ukrán katonai források most arról raktak fel egy videót, hogy egy TB-2-es drón egy BUK-M2-es légvédelmi rakétarendszert bombáz szét.
Sosem látott gazdasági háború zajlik jelenleg Oroszország ellen, amely “sokkhatás alá” került a külföldi országok által foganatosított intézkedések miatt – idézi Dimitri Peszkov Kreml-szóvivőt a RIA Novosztyi orosz hírportál.
Egy a közösségi médiában terjedő drónvideón az látható, hogy a Kijevtől délre található Szkibin településre érkező orosz harckocsioszlopot heves tűz ér ukrán részről.
Bár Kína hivatalos politikai nyilatkozataiban igyekszik semleges pozíciót elfoglalni az ukrajnai orosz agressziót illetően, a kínai állami média erőteljesen az orosz narratívát közvetíti – áll a CNN-nek a témáról írott elemzésében.
Hosszas értekezést tett közzé a Twitteren Mick Ryan, az ausztrál haderő nyugalmazott vezérőrnagya, aki most biztonságpolitikai elemzőként tevékenykedik. A volt katonatiszt írásában elsősorban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljesítményét méltatja, de talán érdekesebb az a rész, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz katonai vezérkar hibáiról beszél.
Immár tizennegyedik napja zajlik Oroszország ukrajnai háborúja, az orosz hadsereg relatíve még mindig csak az ország kis részét vette ellenőrzése alá, annak ellenére, hogy a határok mellett az elmúlt hónapokban összevont csapatok már csaknem egésze harcol. Az egyetlen nagyváros, amit sikerült bevenniük, a Fekete-tenger mellett található Herszon; Harkov és Mariupol már jó ideje nagy támadások alatt áll, a főváros, Kijev ostroma viszont érdemben még el sem kezdődött. Már három körben zajlottak a béketárgyalások az orosz és az ukrán fél között, de érdemi áttörést nem sikerült elérni. Csütörtökön azonban Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ül Törökországban. Egyre több a civil áldozat, mivel az orosz tüzérség válogatás nélkül lövi a városokat, de az orosz hadsereg személyi és dologi veszteségei is jelentősek. Moszkvát súlyos szankciók sújtják; kedd este az Egyesült Államok bejelentette, megszünteti az energiakereskedelmet Oroszországgal. Egyre több nyugati cég függeszti fel oroszországi tevékenységét: kedden így tett a McDonald’s, a Coca-Cola és a Pepsi is. A menekültválság is egyre jelentősebb: már több mint 2 millió ukrajnai állampolgár hagyta el az országot. Szerda napközben Ukrajna bejelentette, elfogadják Oroszország tűzszüneti ajánlatát, így 12 órára beszüntetik a harcokat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága döntött arról, hogy gyorsított hiteleszközén keresztül 1,4 milliárd dollárt ad Ukrajnának – jelentette be a szervezet csütörtök hajnalban. A kölcsön célja, hogy azonnali pénzügyi támogatáshoz jusson az ország, illetve a jelenleg is zajló háború gazdasági kárait enyhítsék.
A hét elején szinte pánikszerű eladások jellemezték a forint piacát, majd szerdára hasonlóan nagy lendülettel erősödött vissza a magyar deviza 380 alá. Ez persze a korábbihoz képest még mindig kifejezetten magas szint, viszont már érezhető fordulatról beszélhetünk. Így is a forint az orosz-ukrán háború egyik legnagyobb vesztese eddig. De miért épp a magyar deviza került célkeresztbe? Hogy lehet, hogy még az ukrán hrivnyánál is nagyobbat gyengültünk?